lovasbereny

inkubatorhaz

inkubatorhaz

Hírlevél

Látogatók

Oldalainkat 60 vendég és 0 tag böngészi

Kulcskérdések az európai uniós pályázatok benyújtásakor?!

palyazatA jóváhagyott operatív programokkal már márciusban sor kerülhet az első pályázati kiírásokra. Az öt operatív programban összesen hatezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg Magyarországon.

A fő feltételek két nagy szempontra bonthatóak:

1) a pályázó vállalkozással kapcsolatos gazdálkodási feltételei,
2) a beruházás helyszíne.

1)A vállalkozói pályázatok legfontosabb feltételei

  • A cégnek nem lehet köztartozása
  • A társaság saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló legutolsó évi beszámoló adatai szerint, eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke felét.
  • Adott pályázati projektben elszámolható összköltség nem haladhatja meg a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló legutolsó évi beszámoló adatai szerinti nettó árbevétel mértékét, valamint a mérlegfőösszeget.

A különböző pályázatok esetében a gazdálkodási adatokra vonatkozó kritériumok tovább bővülhetnek, ezzel kapcsolatosan a releváns kiírás megjelenésekor tudunk bővebb tájékoztatást nyújtani.

Fontos kritérium lehet például a támogatott tevékenységek (TEAOR kódok) listája. Az elmúlt időszak vállalkozói pályázatainak esetében meg voltak határozva a támogatott tevékenységek listája, és ez a trend várhatóan a jövőben is folytatódni fog.

  • Ezért nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy:
  • milyen TEAOR kódokkal állítjuk ki számláinkat vevőink felé (mert a pályázati kiírás tartalmazhatja, hogy az árbevétel x %-a egy bizonyos TEAOR kóddal kell, hogy érkezzen),
  • le kell jelenteni a tevékenységi kódokat a NAV, illetve a Cégbíróság felé. Utóbbi meglétét a cégkivonatban tudjuk ellenőrizni.


2)A fejlesztés helyszíne

A közép-magyarországi régió (ide tartozik Budapest és Pest megye) eddig sem volt elkényeztetve a pályázati forrásokkal, ez a tendencia a jövőben várhatóan folytatódni fog: egyre kevesebb forrás fog jutni erre a területre.

A közepesen jól támogatott területek közé tartozik Nyugat-Dunántúl, és Közép-Dunántúl, míg a legtöbb támogatásra a dél-dunántúli, északi és keleti régiók számíthatnak.

Mit tegyen az, akinek nem a kiemelten támogatott régiókban van a vállalkozása?

Fontos tudni, hogy a támogatás intenzitása a beruházási projekt helyszínétől függ!

Tehát egy budapesti cég is kaphat magas támogatást, ha például Ny-Magyarországon ruház be. Egy fizikai formában megvalósuló beruházásnál a helyszín egyértelműen eldönthető. Olyan beruházásoknál, amelyek esetében a megvalósulás helyszíne nem ennyire kézenfekvő (pl.: tanácsadás, innováció stb.) célszerű lehet vagy a cég székhelyét áthelyezni a megfelelő régióba, vagy egy telephelyet létrehozni ott – természetesen a mindenkori jogi szabályozás figyelembevételével.(Itt olvashat részletesebben arról, hogy kinek és miért érheti meg székhelyet váltani.)

Forrás: Gerzsó Márk, cegfinanszirozas.hu

2014 és 2020 közötti időszakra az EU állam- illetve kormányfői által lefektetett hétéves keretköltségvetésből.

Ebben a periódusban a gazdaságfejlesztési és innovációs OP (GINOP) 8,8 milliárd eurós keretéből 7,73 milliárdot állnak majd az EU különféle alapjai. A terület- és településfejlesztési OP-ből (TOP) 3,97 milliárd euró, a Versenyképes Közép-Magyarország OP-ből (VEKOP) 927 millió euró, az integrált közlekedésfejlesztési és a környezeti és energiahatékonysági programokból (IKOP és KEHOP) összesen 7,7 milliárd euró értékben valósulhatnak meg fejlesztések, amiből 6,5 milliárdot biztosítanak az uniós alapok.

Amit a kkv-k a legjobban várnak: GINOP

A GINOP elsősorban a kis- és közepes vállalkozások versenyképességét, munkahelyteremtési lehetőségeit hivatott előmozdítani, fenntartható és minőségi munkahelyek reményében, a gazdaság korszerűsítése révén. (A pályázatok iránt óriási az érdeklődés, az elsők között kiírt forrásokra kilencszeres volt az igény.)

“Ez az EU legnagyobb gazdaságfejlesztési beruházási programja, amely hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez, javítsa versenyképességét, és lehetővé teszi, hogy több jó munkahely jöjjön létre” – mondta Corina Cretu regionális fejlesztési biztos. A bizottság becslései szerint a GINOP-nak 300 ezer munkanélküli láthatja hasznát, 450 ezren pedig képzésekkel javíthatják elhelyezkedései esélyeiket. Több mint 20 ezer cég kaphat majd pénzügyi tanácsadást vagy segítséget az infokommunikációs megoldások és elektronikus szolgáltatások alkalmazásához. Brüsszel szerint a programmal 1400 vállalat erőforrás- és energiaköltségei csökkenhetnek, 250 megawatt megújuló energiatermelő kapacitás létesülhet, 3000 kutatói állás jöhet létre, egymillió háztartáshoz juthat el a szélessávú internetezés lehetősége.

EGY TEHERREL KEVESEBB
Január elsejétől biztosíték nyújtása nélkül juthat uniós támogatáshoz az a kedvezményezett, aki rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel, és nincs köztartozása. Korábban sok projekt bukhatott ezen, fontos tehát a változás. Itt találja a részleteket.

Nagy hangsúlyt kap a feldolgozóipar

A hamarosan induló új pályázati etapban arányaiban jóval több lesz a vissza térítendő, mint a vissza nem térítendő támogatás és az utóbbiakat jellemzően feldolgozóiparban tevékenykedő kis-és középvállalkozások használhatják majd fel elsősorban kapacitásbővítésre – hangsúlyozta korábban  Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági tárca gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a Piac & Profit által rendezett konferencián. Magyarország ugyanis 22 százalékról 30 százalékra kívánja emelni a feldolgozóipar GDP-n belüli részarányát 2020-ig, így teremtve meg az exportárualapot.

A pályázatok a kis-és középvállalkozások támogatását célozzák, az államtitkár – ebben a szektorban –  egy kivételt említett arra, hogy a nagy cégek mikor kaphatnak támogatást kapacitásfejlesztésre: ha ezáltal a beszállítóik is többet termelnek és a fejlesztés exportorientált. (A kormány  - saját forrásból , a hazai költségvetés kockázatára – már most kiírt egy 8,5 milliárd forintos pályázatot a kkv-k kapacitás-bővítésére. Az eddig megjelent pályázatokról itt talál részletes információt.)

Árvízvédelem és szennyvízkezelés

Az IKOP és a KEHOP Brüsszel szerint javítani fogja a magyar polgárok életminőségét. A KEHOP-ből több mint egymillió embert érintő árvízvédelmi intézkedések valósulhatnak meg, 340 ezer ember vízellátása javulhat, és 800 ezer fő szennyvizének kezelése válhat hatékonyabbá, tovább több mint másfélmillió tonnával csökkenhet az ország széndioxid kibocsátása. Az IKOP-on keresztül 240 kilométer autópálya épülhet a határokig uniós támogatással, 280 kilométer vasútvonalat lehet felújítani, biztonságosabbá válhat a dunai hajózás. Ebből a programból a bizottság szerint olyan beruházások is megvalósulnak majd, amelyek vonzó alternatívává teszik a tömegközlekedést, 132 kilométer metró-, villamos- vagy helyi vasútvonal épülhet vagy újulhat meg.

A TOP a főváros térségén kívüli regionális fejlesztéseket segíti majd 2020-ig. Városi rehabilitációs programokon keresztül javulhat hátrányos területeken élők életminősége, turisztikai beruházások valósulhatnak meg, ami növelheti az idegenforgalmat. Emellett egészségügyi szolgáltatások javítását és bölcsődei helyek létesítését is támogatja az Európai Unió.

A VEKOP alapvetően a főváros és térsége kiegyensúlyozott fejlődését, a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentését, a kutatási képességek és a kis- és közepes vállalatok versenyképességének, valamint az energiahatékonyság növelését hivatott előmozdítani. Brüsszel az újjáépített városi területeken több mint 100 ezer négyzetméter új zöldfelülettel, a szén-dioxid-kibocsátás 30 ezer tonnás csökkenésével, új vagy felújított bölcsődékkel és óvodákkal számol. A 927 millió eurós programból 464 milliót finanszírozhat az Európai Unió. Ebben a programban azért alacsonyabb a többinél az uniós finanszírozás aránya, mert a közép-magyarországi térség az egyetlen olyan régió az országban, amelyben az egy főre jutó bruttó hazai termék meghaladja az uniós átlagot, ezért ez már nem számít felzárkóztatandó régiónak.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI megkeresésére elmondta: a biztosítékmentesség nemcsak az új időszak fejlesztési forrásaiban részesülő kedvezményezettjei részére alkalmazható, hanem a 2007–2013-as időszakban támogatottakra is kiterjed, akik már nyújtottak biztosítékot.

A palyazat.gov.hu oldalon közzétett formanyomtatvány kitöltésével és a támogatási szerződésükben meghatározott kapcsolattartónak címezve, postai úton történő megküldésével igényelhetik az érintettek a mentességet. A kérelem alapján a támogató megvizsgálja a feltételeknek való megfelelést, és dönt a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesítésről, továbbá intézkedik a már nyújtott biztosíték feloldásáról.
A rendelet kimondja, hogy amennyiben a biztosítékmentességi szabállyal visszaélést tapasztal a hatóság, a korábbiaktól eltérően – mikor adók módjára történő behajtással szankcionálta a visszaélőket –, az adószám törlését is kezdeményezheti a Nemzeti Adóhivatalnál (NAV).

Mi a biztosíték?

Valamilyen biztosítékot minden pályázat esetében alapvetően szükséges nyújtani, ennek legegyszerűbb és minden pályázattípusnál általánosan kért formája az azonnali beszedési megbízás engedményezése a támogató szervezet számára, a pályázó cég összes bankszámlájára. Ez a biztosíték garanciát nyújt a támogatónak arra, hogy amennyiben a projektet nem a támogatási szerződésnek megfelelően valósítja meg a cég, illetve szabályszegést követ el (akár a kötelező fenntartási időszak alatt), az addig kifizetett támogatás visszafizetését gyorsan megoldhatja a kedvezményezett pénzintézeténél.

Ezen az általános biztosítékon kívül egyéb biztosítékokat is kérhet a támogató. A biztosítéknyújtás szükségességénél általános szabály az, hogy a 20 millió forintot meghaladó támogatási igény átlépésekor konkrét, meghatározott értékű biztosíték bevonása is kötelező (értelemszerűen azoknál a pályázatoknál, ahol nem éri el az igényelhető legmagasabb támogatás ezt a szintet, nem szükséges egyéb biztosítékot vagy garanciát nyújtani). További részleteket itt olvashat pályázati szakértőnktől.